Keresés

Elérhetőség

Simon Attila

9761 Táplánszentkereszt Táncsics út 10

06-70-3605780

simi1962@me.com

HVSE Szakmai Jövőkép

Jön: Az étkezés ahogy nem beszélünk róla

Birkózás mint a labdarúgás legfontosabb kiegészítő sportja

JÖN:Popovics Sanyi Bácsi

2. Az edző jellemzői

Új előadás Popovics

Sportpszichologia dolgozat.Skriba Máté az Önbizalom 1 rész

Az út a sikeres játékossá váláshoz lásd játékossá válás folyamata

A profi játékos technikai-taktikai készsége.atlétikus képessége

Jön az edzői filozófia megváltoztatásának módja!

A terhelés szubjektív hatásának ellenőrzése utánpotlás korú,felnőtt játékosoknál!

Lásd :Kondíció

HVSE: Egyéni Képzés Csapatunk Menüben

A játéktudás felépítése edzéssel

Csapataink akiket kedvelünk és szeretünk !

Kezdőlap > Tanulmány MLSZ -nek Rugovics-Simon

Tanulmány MLSZ -nek Rugovics-Simon

2014.10.18 08:04

Magyar labdarúgás utánpótlása-MÚLT,JELEN,JÖVŐ

Ez az anyag feltárja a labdarúgás jelenlegi szereplőit és javaslatot tesz a jövőre nézve a szervezetek közötti kapcsolatokra és arra hogy kik és hogyan szervezik majd a honi labdarúgó utánpótlását.

A Magyar Labdarúgás utánpótlására vonatkozó helyzetelemzés.

Ma Magyarországon a labdarúgó utánpótlásban a következő szervezetek és szerveződések,kezdeményezések találhatók,melyek irányítják a honi labdarúgás közvetlen utánpótlását.

1.Magyar Diáksport Szövetség

2.Magyar Gyermek Labdarúgó Szövetség
3.Közoktatási tipusú sportiskolák
4.Egyesületi illetve nem közoktatási típusú sportiskolai formációk

5.Akadémiák
Egyéb rendszeralkotó intézmények és elemek(alakító tényezők)

1. Nemzeti Utánpótlás –nevelési intézet(NUPI-NUSI) 2. Sportági Szakszövetségek

Közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv
Nem közoktatási típusú (egyesületi-sportági)képzési tervek

1.Magyar Díáksport Szövetség

1.1.Célja,hogy kormányzati és szponzori támogatással, a 6-18 éves korosztály tanórán kívüli foglalkoztatásával és programjaikkal a jelenleg tanuló gyerekekből a rendszeresen sportoló gyerekek 25%-os arányát nagyságrendekkel növelje.

Az MDSZ Által önállóan meghirdetett Diákolimpiai programban hat korcsoportban az elmúlt években 10-15 sportágban rendeznek felmenő rendszerű rendezvényeket.

További 30-40 ezer tanulót foglakoztatnak a szakszövetségi diákolimpiák melyeket további 45-50 sportágban a sportági szakszövetséggel közösen rendeznek meg.

Az utóbbi években jelentősen nőtt a szabadidős esemény kínálatuk melyek esetleg extrém sportokat is magába ölel,és sok gyerek vesz részt az amatőr rendezvényeken ,amelyen azok a fiatalok vesznek részt akik az egyesületekhez nem voltak leigazolva ,vagy három éve nem volt versenyengedélyük.

A 200 fős tanulólétszám alatti iskolák részére meghirdetett „Kis iskolák sportversenyén” cca.:100 oktatási intézmény képviselője vett részt az országos döntőn,melyen atlétika leány kézilabda és fiú labdarúgás sportágban szerezhették meg a díák olimpiai bajnoki címet.

1.2. Megfogalmazható Problémák:

Az MLSZ és az MDSZ között érdekellentét van ez finanszírozási oldalról,szakmai versenyeztetési,humán erőforrás oldalról .Az MDSZ egyrészről kormányzati támogatásból él még a sporton a labdarúgáson belül az uánpótlás nevelés nem kiemelt ,kötelező állami(önkormányzati feladat,ezért az egyes települési önkormányzatok is rendkívül eltérően viszonyulnak a kérdéshez.A sport mivel társadalmi önszerveződés eredménye nem számíthat állami támogatásra ,ami rendben van piacgazdasági alapokon nyugvó társadalomban de a sport utánpótlás az elsősorban (egészség)nevelési program kellene hogy legyen ,ennek ellenére az állam kibújik a támogatás felelőssége alól.

A labdarúgók szerepeltetése az MDSZ rendezvényeken:

A jelenkori statisztikák alapján minimum minden 2. sportoló labdarúgóaz MDSZ rendezvényein, az MDSZ rendezvényein rengeteg labdarúgó vesz részt atlétikában,és egyéb csapatsportágban. Az extrém,vagy modernkori sportágak megjelenésével sem csökken az igazolt labdarúgók száma.A labdarúgók száma a gazdasági válság hatására csökkent, az elmúlt években.Az egyesületi vezetők rossz döntéseinek hatására korosztályok szűntek meg, a szakszövetségek,a megyei lasz.-ok által hozott rossz versenykiírások elfogadásával,korosztályos bajnokságok tűntek el a palettáról..

A labdarúgó diákolimpiák döntőinek időpontjai ,de fogalmazhatnánk úgy,hogy a diákolimpiák döntőinek időpontja rossz időpontban vannak ez az MDSZ és a szakma között ez komoly feszültség forrása.

A magyar labdarúgás a 90.-s évek közepétől szerette volna elérni hogy a labdarúgás a testnevelés tanításában váljon alap sportággá. Jelen pillanatban hogy az általános és közép iskolákban a tanórákon folyik –e labdarúgás oktatása, az a testnevelőn múlik. Az MDSZ szervezésében színvonalas konferenciák,szakmai továbbképzések szerveződtek melyekre nem sikerült megszólítani a labdarúgó szakembereket.

1.3.Célok,feladatok

Közös versenynaptár készítése, itt természetesen elsősorban a labdarúgásra koncentrálva. Figyelembe lehet venni az egyre jobban elterjedő műfüves pályákat,melyek lehetővé teszik a döntők előrehozatalát arra az időszakra ahol nincsenek leterhelve a gyerekek.

Közös szakmai konferenciák, mely kiterjed ,ebben a folyamatosan változó világban a gyerekekre ható hatásokra és ezek kezelésére.

Az MLSZ -nek továbbra is propagálni kell a pedagógusok körében az MLSZ”D” és UEFA „B” tanfolyamokat , és segíteni,támogatni kell a pedagógusokat ezek elvégzésében.

2.1. Magyar Gyermek Labdarúgó Szövetség

A Magyar Labdarúgó Szövetség a gyermeklabdarúgás szervezésére,feladatainak ellátására létrehozott a gyermek labdarúgás terén tevékenységet folytató óvodai és iskolai(nevelési-oktatási) intézményekre,valamint a diáksport egyesületekre épülő,tevékenységüket összehangoló,munkájukat segítő és támogató,önkormányzati elv alapján működő országos hatáskörű szövetség,az MLSZ szervezeti egysége,az MLSZ óvodai-iskolai gyermek labdarúgó tagozata.

Az MLSZ tagozatként létrejött ,önálló jogi személyiséggel bíró Magyar Gyermek Labdarúgó Szövetség alapító tagjai a Diáksport Egyesületek,teljes jogú társult tagjai a tevékenységben a résztvevő nevelő- közoktatási intézmények,akik saját labdarúgó sportcsoportot működtetnek,és a gyermeklabdarúgó- szövetség versenyein részt vesznek.

2.2.Megfogalmazható Problémák:

Alapvetően a gyermeklabdarúgást az iskolai testnevelésre az iskolákra bízni elhibázott lépés.

-a labdarúgás a testnevelés oktatásában nem alapsportág

-az iskolák tárgyi feltételi nincsenek meg a megfelelő képzéshez

-a pedagógusok 90% nő

-Testnevelési órák száma heti 2-3 óra

-Nincs bontási lehetőség a testnevelési tantárgy (lány-fiú)esetében

-Nincs példa Európában hogy a labdarúgás oktatását a képzést ki akarják venni az edzők kezéből.

-Ennek a finanszírozási rendszernek az a hibája hogy egy gyereket vagy egy foglalkozást több szervezet is támogathat.

Nincs meg az alapfokú iskolák számára elfogadott tanterv(képzési terv) 2.3.Célok és feladatok

A gyermek labdarúgást az iskolákkal való kapcsolat megteremtésével a Szövetségi Szakmai Központ kezébe kell adni ,a Szövetségi Szakmai Központ nem csak a 6-12 korosztályok hanem 21 éves korig szervezi Magyarországon a labdarúgó utánpótlás képzését.

A 6-12 évesek versenyeztetésével és képzésével járó finanszírozási ,szakmai problémákat a megújuló Bozsik......program fogja megoldani.

Az iskolákat,a testnevelőket érdekelté kell tenni minden szakmai programban ,ami a labdarúgásban zajlik.

2002 januárjától a NUPI –NUSI stratégiai célja az egységes és átfogó utánpótlás-nevelés rendszerének kidolgozása,működtetése és folyamatos fejlesztése volt.Az utánpótlás –nevelés szerves részét képezi az Akadémiai rendszer melynek komoly szerepet szánnánk az elitképzés helyszíneként . Az egyesületi labdarúgással szinkronban a Magyar utánpótlás-nevelés szerkezete a következő képen állna fel.

Akadémiák (8) U14-U21

NBI-es Csapat

Szövetségi Szakmai Központ

Közoktatás tipusú sportiskolák(Szakközépiskolák)............................Kiemelt Utánpótlás műhely (7-12 osztályig) (U12-U21)

Közoktatás tipusú sportiskolák(Általános)..............................................Egyesületi(vagy nem közoktatási) (Óvodás és 1.-6 osztályig) (U6-U11)

A Közoktatási Sportiskoláknak –már jelenleg is- több típusa van, lehet például -Sportorientáltságú
-Emelt szintű testnevelés
-Élsportolói programok szerint működő intézmény

-A sportorientáltságú közoktatási intézmény csak a nem igazolt labdarúgó gyerekeknek kínál programot.

-Az emelt szintű testnevelés –ügye a mai napig megoldásra vár,ezeknek az iskoláknak a már meglevő alapítványokon ,vagy új sport alapítványokon keresztül lehetne támogatni.A tanulók finanszírozása megegyezne az Arany János Tehetséggondozó Program támogatási rendszerével.A pályázaton nyertes tanulók a Bozsik programban résztvevő iskolák közül választhatnának. A pályázat benyújtásakor a pályázati anyagnak tartalmaznia kell a az egyesület vezetőjének az instruktoroknak és a Szövetség Szakmai Központjának igazgatójának támogató határozatát is.

-Élsportolói programok szerint működő intézmény( Akadémiák)
Akadémiák célja:
-magas szinten képzett labdarúgók felnevelése a területéhez kötődő klub részére -jól képzett fiatalok nevelése profit szerzés céljából
az ország labdarúgásának színvonalának emelése

Eredménye: hosszú távon a klub felnőtt csapatának közvetlen utánpótlás bázisának megteremtése,ezáltal az ország labdarúgásának segítése.

- A régiós elvek szerint 8 Akadémiára van szükség mely intézmény vezető szerepet töltene be a régiókban.Az a mai napig nem eldöntött,hogy ezeknek a fiatal labdarúgóknak egy meglévő iskolai rendszerbe kellene beintegrálódniuk vagy önálló iskolát kellene létrehozni.Az akadémiák költségvetésejelen pillanatban nem ismertek de feltételezhető ,hogy a költségvetésének nagy részét a magánszférából finanszírozzák.Magyarországon a jelenlegi tendencia az sugallja,hogy a korosztályos válogatottak játékosainak 90%-t az akadémiák fogják biztosítani ezért elengedhetetlen hogy ezeket az intézményeket az állam valamilyen formában ne támogassa.

Az akadémiákra vonatkozó speciális jogi,tartalmi és iskolaszervezési szabályozás megalkotásában való közreműködés,az intézménytípus legimitáltatása az oktatási kormányzattal.Régiónként minimum egy intézmény felállítása szükséges ,működésük jogi és tartalmi szabélyrendszerének kidolgozása és elfogadtatása az oktatási kormányzattal és az új MLSZ-el.

Feladatok és célok:

-A meglévő akadémiák tárgyi feltételeinek fejlesztése.

-A még hiányzó intézmények beemelése a rendszerbe

-Az akadémiák feladatkörének és szakmai programjának(pedagógiai és sporttudományi) összeállítása az MLSZ-szel,a korosztályos válogatottak vezetőjével.

Az Akadémiákkal kapcsolatban álló közoktatási intézmények adatbázisának létrehozása és velük szakmai együttműködés kialakítása.

Ezt a rendszert csak egy olyan szervezet tudja működtetni aki megfelelő szakmai ,támogatói háttérrel rendelkezik ,amely szervezet irányítja az edzőképzést és akinek vezetője az MLSZ szűk vezetésében is részt vesz.

Jelenlegi helyzetében és szerkezetében erre a Magyar Gyermek Labdarúgó Szövetséget nem képes ,ezért meg kell szüntetni!

Egyesületi vagy nem közoktatási típusú sportiskolák.

Megfogalmazható Problémák:

Egyesületi vagy nem közoktatási típusú „sportiskolák” ügye átláthatatlan. A közoktatás mivel a kötelező állami(Önkormányzati)feladatellátás körébe tartozik-jobban ellenőrzött,így jobban is nyomon követhető.A sport és ebben a labdarúgás mind jogilag mind gazdaságilag teljesen megoldatlan. Sportszakmai szempontból is nehezen átlátható mert az MGYLSZ nem tartja kézben az Edzőképzést és ezáltal nincs hatással az egyesületi edzőkre,még kevésbé az általuk előnybe részesített iskolai futball szereplőire a pedagógusokra,nem beszélve a folyamatos pénzhiányról,klubbezárásokról,helyi konfliktusokról stb.

A egyesületi típusú sportiskolák helyzetével kapcsolatosan azt látnánk átmeneti megoldásnak ha a sportkormányzat fejkvótaszerű normatívával támogatná ezeket a sportszervezeteket.

Célok és feladatok

A Bozsik program visszaállítása minden szakmai és finanszírozási,támogatási feltételével melyen keresztül a megszüntetett kisegyesületek életre hívása, visszaállíthatók kis körzeteken belül a labdarúgás újraszervezése az önkormányzatok segítségével a finanszírozási lehetőség megteremtése
Kiemelt utánpótlás nevelő klubok(Alközpontok,Megyei Központok) támogatása, melyeket hozzá kell rendelni NBI-NBII-NBIII klubokhoz ,akik hatással vannak a megye labdarúgó utánpótlására ,biztosítják az alsóbb osztályú klubokból a feláramlást és közvetlen utánpótlását jelentik a régiókban működő akadémiáknak.

3.Akadémiák a régió vezető intézményei akik közvetlen kapcsolatban vannak a régió NBI –s csapatával ,a vezetője a régiós instruktor aki irányítja a régiós válogatottak szakmai munkáját.A régiós vezető beszámolási kötelezettséggel tartozik a Szövetség Szakmai Központjának.Az akadémia szakmai munkáját összhangba kell hozni a korosztályos válogatottak szakmai követelményeinek,a nemzetközi élvonalnak megfelelő szakmai munkát kell végezni a Szövetség Szakmai Központjának útmutatatása alapján. Az állam az MLSZ azoknak az Akadémiáknak akik meg felelnek a feltételeknek kiemelt támogatást kell nyújtaniuk.Az akadémiai rendszer Magyarországon a labdarúgásban egyedülálló,jelenleg más sportágban nem látszik reális esély arra ,hogy megvalósuljon. Egyéb rendszeralkotó intézmények és elemek(alakító tényezők)

Egyéb rendszeralkotó intézmények és elemek(alakító tényezők)

I.Nemzeti Utánpótlás –nevelési intézet (NUPI-NUSI)

Szakmai szempontból úgy gondoljuk,tisztáztuk ,hogy a Szövetségi Szakmai Központja fogja végezni a gyakorlati munkát az utánpótlás programoknál. Ezért javasoljuk ,hogy a –NUSI-NUPI- kezdjen tárgyalásokat az Oktatási Minisztériummal azokról az oktatási intézmények nevében ahol a labdarúgást tanítanák emelt óraszámban,és részt vennének a Bozsik programban.Gondoskodjanak ezen iskolákban a feltétel rendszerek javításáról,testnevelők –szakemberek képzéséről,továbbképzéséről.

Feladat:
1.Sportiskolai kerettanterv készítése a Szövetség Szakmai Központtal egyeztetve,karöltve. 2.Piackutatás
3.Az iskolákba működő munka ellenőrzése
4.A merketing stratégia megalkotása
5.Szakmai kommunikáció

6.A marketing stratégia hatékonyság figyelése II:Sportági Szakszövetségek

A sportági szakszövetségeknek(megyei lasz) a feladata a következők lennének:

- Biztosítani technikai a hátteret a megyei instruktoroknak
-A költségvetésükben az Up. bizottságnak szánt összegből segíteni a Bozsik Programot -MLSZ „D” tanfolyam Szervezése
- Edzői továbbképzések Szervezése
-A Bozsik program megyei tornáinak elszámolásainak ellenőrzése
- Kapcsolat tartás az önkormányzatokkal
- a labdarúgók létszámának növekedésével járó regisztráció és a további növekedés elősegítése
- az Mlsz versenybizottsága által kibocsátott új versenykiírások betartatása
- a megyékben a labdarúgás szempontjából fehér foltok megszüntetése ,új csapatok beléptetése a rendszerbe.
- Marketing munka

III. Közoktatási tipusú sportiskolai kerettanterv

A z elmúlt húsz évben nem volt meghatározó intézménytípus ,de jelen volt a honi labdarúgásban Szerepe ott lesz ahol amelyik megyében nincs vagy nem épül Akadémia .Ez az intézmény üde színfoltja lehetne a magyar közép és későbbiekben az akkreditált felsőfokú szakképzésben. Ez a képzési forma kiváló lehetőséget nyújtana azoknak a fiataloknak,akik középiskolás korukban már intenzíven sportolnak,esetleg a sporttal a későbbiekben professzionális szinten kívánnak foglalkozni,vagy sporttal kapcsolatos felsőfokú tanulmányokat szeretnének folytatni,továbbá a sportszakmában kívánnak elhelyezkedni.

IV. Egyesületi Képzési tervek

A régiók szakmai munkájának meghatározói az Akadémiák .Az akadémiáknak rendelkeznie kell a kiválasztásra vonatkozó koncepcióval a és egy szakmai koncepcióval 6-21 éves korig.
Célok :
-A régiós instruktor a megyei instruktoron keresztül módszertani központ kialakítása a megyei labdarúgó szövetségekben.

- Adatbázis kiépítése
-Kiskörzetek ,alközpontok kialakítása önkormányzatok vagy általuk kijelölt egyesületeken keresztül.
-Az egyesületek szakmai jellegű meglátogatása,adatgyűjtés az egyesület infrastrukturális ,tárgyi eszköz és humánerőforrás jellegű feltételrendszeréről,továbbá,iskolai,önkormányzati kapcsolat- rendszeréről és sportszakmai tevékenységéről

Címkék:

MLSZ | Utánpótlás | Akadámia | Iskolai foci

Vissza