Kapus

A kapusedző szerepe a menedzsmentben

Korunk labdarúgása annyira összetett lett, olyan magas követelményeket támaszt a játékosokkal szemben, hogy elengedhetetlen a felkészítésükben a specializáció. Komolyabb kluboknál több olyan szakember dolgozik, aki specialistája a saját szakterületének. Az azonos szinten szereplő klubok között annyira kiegyenlítődtek az erőviszonyok, hogy jelentősen megnőtt a kapusok szerepe. Számtalan mérkőzést dönt el két azonos képességű csapat küzdelmében a kapus teljesítménye. Ez persze lehet pozitív és negatív irányú is, de most csak a pozitív oldallal foglalkozzunk. Soha nem volt ennyire összetett a kapusok játéka. A védelem irányítása mellett tökéletesen tisztában kell lennie a csapat taktikájával, hiszen a játékosok mozgásából, helyezkedéséből a védekező taktika alapján már elővételeznie kell, hogy hol történhet hiba, hol kell beavatkoznia. Ha ezt nem teszi, akkor a védekezési hiba kiszolgáltatott helyzetben találja. Aktívan részt kell vennie a labdakihozatalban, sőt a támadásindításban is, nem egyszer adnak gólpasszt. Arról már nem is beszélve, hogy azokon a tétmérkőzéseken, amikor büntetők döntik el a párharcot, 50% - al nagyobb esélye van a győzelemre annak a csapatnak, melynek a kapusa mentálisan, kondícionálisan felkészültebb ellenfelénél. Az előzőekben leírtakat azért hangsúlyoztam, hogy alátámasszam a KAPUSEDZŐ fontosságát. Speciálisan a kapusokkal foglalkozó edzők régóta tevékenykednek a labdarúgásban. Munkájuk azonban lényegesen átalakult, széleskörűvé vált. A legfontosabb feladata, hogy a felnőtt csapat kapusa mind kondícionálisan, mind technikailag, mind mentálisan, a lehető legkiválóbb állapotban álljon a kapuba minden mérkőzésen. Az első két tényező tanulható, a harmadik minőségét viszont nagyrészt a kapusedző személyisége határozza meg. Óhatatlan, hogy érzelmi kötődés alakul ki közte és a kapusok között, akik egy kicsit függővé válnak. Sokszor jobban elfogadják őt, mint a vezető edzőt. Általában külön kis teamet alkotnak a csapaton belül, külön világuk van. Ebben a kis külön világban a kapusedző személyét, személyiségét tudomásul kell venni, el kell ismerni és támogatni kell. Ezzel a speciális szereppel a kapusedző személye nagyon fontos láncszem lett a menedzsmentben. Jó, vagy rossz munkájától, jó, vagy rossz döntéseitől, jó, vagy rossz személyiségétől nagyban függ a csapat szereplése. Ezért a vezető edző és a kapusedző közötti munka és emberi kapcsolat legalább annyira fontos, mint a vezető edző és az asszisztensedző közötti. El kell fogadni, ahogy a második, harmadik számú kapust kezeli, menedzseli, „tűzben tartja”. Végtelenül fontos, hogy ha a kapus teljesítményével kapcsolatban kétely, kritika vetődik fel, hagyjuk, hogy azt a kapusedző mondja el, fogalmazza meg, mert tőle, mint a mini team vezetőjétől sokkal jobban elfogadja. A menedzsmenten belül a kapusedzőnek is hosszabb távon kell gondolkodnia. lehet erről beszélni, hiszen ezek a szakemberek általában hosszabb ideig dolgoznak egy helyen, nem jellemző a vándorlásuk. Ismernie kell az első számú kapus mögött az összes korosztályt. Látnia kell, hogy van - e olyan az utánpótlás kapusok között, aki belátható időn belül az első három kapus közé tud emelkedni tehetsége alapján és jobb lehet - e, mint azok, akik ott vannak. Ez komoly felelősség mind a gyerekek, mind a klub szempontjából, mert egyáltalán nem mindegy, hogy ezen a fontos poszton a klubhoz kötődő játékos szerepel, vagy idegenből kell vásárolni. Pontosan tudnia kell, hogy az első számú kapus meddig szolgálhatja a klubot, mikor lehet az utódját bevetni, vagy az utód mikor érhet oda, hogy tehetsége alapján kiszoríthatja. Ha a saját utánpótlásban nem található ilyen, folyamatosan figyelni kell a tehetséges fiatal kapusokat. Meccsre kell járnia és ha kell javasoljon olyan tehetséges fiatal megvásárlását, aki a klub jövőjének megfelel. Persze az élet gyakran átírja az egészséges folyamatot, mert előfordulhatnak üzleti megfontolások, sérülés és erre a helyzetre készen kell állnia. Úgy kell a második, harmadik számú kapust kezelnie, hogy a belépésre bármilyen helyzetben alkalmas legyen. Látható tehát, hogy a kapusedző szerepe, feladatköre átalakult, kiszélesedett, fontosabb ember lett a menedzsmenten belül. Ezért én a csapat építéssel kapcsolatban átfogalmaznám az örök érvényű szabályt:

"Vegyél egy jó kapust, de mindenekelőtt egy jó kapusedzőt"

Utánpótlás kapusok kiválasztása és a képzés filozófiája

Rögtön az elején le kell szögezni, hogy erre a posztra születni kell. Rengeteg olyan paraméter van, ami nagyon sarkosan behatárolja, hogy kiből lehet kapus, főleg kiemelkedő kapus. Mezőnyjátékosoknál a rátermettség mellett, a paraméterek alapján 10 lehetőség van, hogy hová helyezhető el a pályán. A kapusoknál egy ilyen lehetőség van, illetve a kispaddal együtt kettő. Milyen paraméterek határozzák meg, hogy kiből válhat kapus, jó kapus.

Alkati tényezők

Itt mindenki elsősorban a magasságra gondol és ez kézenfekvő is. A kapus poszt felé irányításnál nagyon fontos az antropometriai vizsgálat a megfelelő korban. Magyarországon Dr. Petrekanics Máté jóvoltából komoly lehetőség van erre. Ő 10 évben határozza meg, amikor már érdemes a mérést elvégezni. Rengeteg mérés, tapasztalati adat alapján nagy pontossággal tudja a várható testmagasságot valószínűsíteni. Mivel a gyerekek növekedését sok tényező befolyásolja, ezért érdemes a vizsgálatot két évente megismételni, hogy minél pontosabb adatot kapjunk 14 éves korára. Csak akkor szabad ezt a posztot választani, ha a mérések legalább 185 – 190 cm magasságot prognosztizálnak. Ha ez nem így van, attól még válhat valakiből kapus, de magas szinten nem. Sajnos a tények kegyetlenek. Az alkati tényezőknél kell megemlíteni a csontozat, izomzat, ízületek minőségét, az izom – idegrendszer ingerület átviteli gyorsaságát. Az erős csontrendszer  azért fontos, mert ez a poszt sok ütközést, komoly eséseket, erős labda ütéseket feltételez, ami erős csontozatot igényel, hiszen a külső hatások mellé még a kapus saját testsúlya is hozzáadódik. Izomzat tekintetében a fehérrostú, gyors izomzatú gyerekek alkalmasak a posztra. Ez a tulajdonság genetikailag behatárolt. A vörös, állóképes izomzatot nem lehet gyorssá tenni, illetve csak minimálisan. De a gyors, fehér izomzatot állóképessé lehet tenni. Ez azért nagyon fontos, mert a kapus fő tulajdonsága a mozdulatgyorsaság. Az izomzat lazasága rendkívül fontos. Komoly százalékkal emeli a kapus teljesítő képességét. A laza izom gyorsabb, ellenállóbb a sérülésekkel szemben. Kiemelten fejlesztendő tulajdonság. Ezzel együtt említendő az ízületek mozgékonysága , lazasága. A fokozott és sajátos terhelések miatt ezt fokozottan kell figyelembe venni. Ennek a javítására a képzés során fokozott figyelmet kell fordítani. Akinek nagyon behatároltak az ízületi mozgáshatárai, az nem alkalmas erre a posztra. Nem tudja magas szinten végrehajtani a kapustechnikákat, a fokozott a sérülés veszélye is. Genetikailag meghatározott az izom – idegrendszer kapcsolódásának minősége. Ez határozza meg, hogy az ingerület által közvetített „agyi parancsot” milyen gyorsan hajtja végre az izomzat. Gondolom, hogy nem szorul magyarázatra, hogy miért fontos ez a paraméter.

Mentális alkalmasság

Szokták mondani, hogy ministráns gyerekből nem lesz futballista. Ez igaz, kiegészítve azzal, hogy kapus végképp nem. Melyek azok a mentális adottságok, amelyek szükségesek ehhez a poszthoz? Agresszivitás nélkül egy kapus kiszolgáltatott. Tekintélyt kell szereznie a támadókkal szemben, egészséges agresszivitással kell a játékhelyzetekbe beavatkoznia. Ez azért is fontos, mert a saját testi épségét is csak így óvhatja meg. Ennek hiányában bátrabbak lesznek az ellenfelek és könnyebben sérülhet a kapus. A határozottság rokon tulajdonság az agresszivitással. A határozott fellépés a játékhelyzetekben magabiztosságot mutat, tekintélyt teremt, elbizonytalanítja az ellenfelet és biztonságérzetet, nyugalmat ad a csapatnak. Határozottság kell a saját társakkal szemben is, hiszen csak így lehet pontosan irányítani a védekező játékosokat. A higgadtság az a tulajdonság, ami nélkül nem kapus a kapus. Az állandóan vibráló, hiperaktív, veszekedő kapus a saját idegességét vezeti így le. Ezzel kizökkenti a társakat, elbizonytalanítja őket, megszűnik a védők nyugalma, egysége. A higgadt kapus a nehéz helyzetekben is erőt, nyugalmat ad a társaknak, hitet, hogy át lehet vészelni a legnehezebb helyzeteket is. Bátorság az a tulajdonság, ami mentális téren kicsit a mezőnyjátékosok fölé emeli a kapust. Nincs egyetlen olyan poszt sem, amelynél ennyire sokszor kell kemény helyzetekben beavatkozni. Rúgó lábra rávetődni, centikről keményen meglőtt labdákba belevetődni, hárítás közben vállalni a kapufával történő ütközés veszélyét, beívelésnél több játékos közé felugorva, ütközve menteni, ezek bátorság nélkül nem mennek. Nagyon fontos tulajdonság a hiba utáni regenerálódás képessége. A kapuson senki sem segít, ha hibázik gól a következménye. Márpedig mindenki hibázhat. Nagyon fontos, hogy ha a kapus hibát követ el, képes legyen azonnal tovább koncentrálni a játékra és ne az elkövetett hibán rágódjon. Ha erre nem képes, akkor újabb hibák jöhetnek, eldöntve a mérkőzést.

Miután röviden elemeztük a kapusok kiválasztásának szempontjait szóljunk néhány szót a teljesség igénye nélkül a képzésükről. A gyerekek a legtöbb esetben nem azonnal kapusnak indulnak. Ugyanolyan képzésben kell őket részesíteni, mint a mezőnyjátékosokat. Nem szabad őket kicsi korban specializálni. Mindent tudniuk kell, amit a mezőnyjátékosoknak. A tornákon, mérkőzéseken mindig más álljon a kapuba. Természetesen vannak olyan kisgyerekek, akik a kezdetektől kapusok akarnak lenni. Tartsuk ezt tiszteletben, de a képzésük ugyanúgy sokoldalú, mint a mezőnyjátékosoké, kiegészítve kapustechnikai oktatással. Az azonban nagyon fontos, hogy ezeknél a gyerekeknél a technikai képzésen kívül, minden más tilos. Nem szabad kondícionáló edzést tartani, nincs rá szükség. A technika meg tanulásának érzékeny szakasza az előkészítő kor és erre kell koncentrálni. Tíz éves kor az, amikor speciálisan külön választhatjuk a kapusok képzését úgy, hogy mellette tovább végzik a sokoldalú képzést is. A képzés elsősorban a kapustechnikák készség szintű megtanítására és a speciális koordináció kialakítására vonatkozzanak. A rengeteg technikai elem sulykolásos ismétlése kiválóan erősíteni fogja a kis kapusok vázizomzatát, ami nagyon fontos. A képzésben fontos elem az izomzat nyúltságának és az ízületi mozgáshatároknak a növelése. Ez több okból is fontos.

-                jelentősen csökken a sérülés veszély

-                nő a mozdulatgyorsaság

-                javul a mozgáskoordináció

-                magasabb lesz a technikai színvonal

-                elkerülhető lesz a növekedésből adódó térd, sarok, derék fájdalom

Ennek érdekében meg kell tanítani a gyerekekkel a komplett egyéni nyújtóprogramot, minden izomcsoportra, és ezt minden edzés előtt és minden edzés után gyakoroltatni kell. Fontos megtanítani a passzív páros „túlnyújtó programot”, ami a társ segítségével nagyobb nyújtó hatást eredményez. Fontos megtanítani olyan egyéni „túlnyújtó programot” stabil eszközök segítségével, ami társ segítsége nélkül is nagyobb nyújtó hatást eredményez.

A kapus technikának talán legnehezebb eleme az ívelt labdák hatástalanítása. Körülbelül 11 éves korra tehető, amikor a kapus már képes kiszámítani a labda ívét és képes reagálni rá. Addig alá fog futni, nem éri el, mellé üt. Ez törvényszerű és ezért ne kritizáljuk. Folyamatos gyakorlással 13-14 éves korra tehető, mire egy egyébként tehetséges kapus képes lesz magabiztosan hárítani ezeket a labdákat. Nehéz folyamat, mire egy kis kapus megtanulja egy lábról felugorva biztosan megfogni a labdát. 14-15 éves korra tehető, amikor el lehet kezdeni a kapusok kondícionálását, kizárólag kapustechnikai elemekkel. Nagyon kell vigyázni a terhelések adagolásával, mert a kapusok a speciális elemek ismétlésével hamarabb elérik azt a pulzus számot, ami a terhelés határát jelenti. A tapasztalat szerint 8-9” alatt eljutnak a kapusok a 180-190 – es pulzusszámig. Ez természetesen egyénenként eltérő lehet és ezzel a kapusedzőnek tisztában kell lennie.

A játékhelyzetekben való helyes megoldások megtanulása kizárólag tapasztalati úton, rengeteg kisjátékban való részvétellel és idegen ellenfél elleni játékban való részvétellel történhet. Természetesen kiegészítve a szóbeli elemzéssel, magyarázattal.

Mentális tanulás

Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a kapus egy más világ. Kötődik a kapusedzőhöz, akinek ezért nagy a felelőssége. Szinte pszichológusként kell a kapuscsoport tagjaival foglalkoznia minden nap. Erősítenie kell bennük a mentális paramétereket, meg kell tanítania „helyzetet” kezelni és a helyes irányba kell terelnie azokat a személyiség jegyeket, ami fokozatosan alakul ki a gyerekekben.

Összességében elmondható, hogy egy kapusnak 16-17 éves korára minden meg tanulhatót tudnia kell. Ezután következik a legnehezebb életszakasza, ami a menedzselésről szól. Nagyon fontos a folyamatos mérkőzésterhelés, képességeinek megfelelő szinten, lehetőleg erős ellenfelekkel szemben. Ez a felnőtté válás folyamata, ami egy nagyon kényes időszak. Szoros kapcsolatban kell lennie a kapusedzőnek a szülőkkel, mert rengeteg rossz hatás éri a fiatalokat és ezeket a veszélyeket ki kell küszöbölni. Ha nem vesszük komolyan ezeket a veszélyeket, hiába dolgoztunk hosszú éveken át a fiatalokkal, minden munka kárba veszhet. Ettől kezdve a tapasztalat, a mérkőzések fejlesztik a kapust, természetesen a mindennapi edzések mellett.