Marton Zsolt

Bár senki sem kérdezett, mégis szólok, talán elolvassa valaki. Csupán a Haladás érdekében, nem másért.

Az első óriási hiba elvétetett. Talán hozzá nem értésből, talán sietségből, talán azért, mert van most fontosabb dolog is a városházán. Artner Tamást, a Haladás vezetőedzőjét menesztették. Az ügy természetesen ismét jóval többről szól, és messzebre is vezet, mint Artner. 

Artnert Tamás kinevezését mindvégig ellenezte a Kóbor László nevével fémjelezhető, a Haliban kisebbségi tulajdonosi képviselettel rendelkező Halmill Kft. De nem volt mit tenni, az önkormányzat őt támogatta. Aztán elkezdték fúrni, faragni Artnert. Sok mindennel, vagyis inkább mindennel. Hogy miért favorizálja az általa nevelt játékosokat, hogy miért vannak kedvencei, hogy miért nem működik együtt az akadémiával, satöbbi... Az igazi probléma persze nem ez volt vele, hanem az, hogy nem volt hajlandó a kisebbségi tulajdonos üzleti érdekeit előbbre helyezni a csapaténál. Volt rajta nyomás, de nem engedett. Mert ez volt a Hali érdeke.

Kőkemény üzlet a foci. Az átigazolási piac, és a menedzservilág láthatatlan bugyrai, a játékosok béren kívüli juttatásai, az akadémiának az önkormányzat által teljességgel követhetetlen pénzügyi viszonyai, a Halinál dolgozó személyek, és játékosok akadémiai kettős foglalkoztatása, titokzatos konstrukciókban vásárolt, majd visszabérelt autóbuszok... Sorolhatnám azokat a kérdéseket, amelykre én sem kaptam sohasem egyenes választ.

Az önkormányzat tulajdonképpen mindig csak útban volt a" befektetőknek." A legjobb az lenne, ha átutalná a pénzt, aztán hagyná szabadon garázdálkodni a "magánvagyonukból a sportra áldozó" vállalkozókat. Ezért kell Tóth Miki, aki nagy ívben tojik az önkormányzat érdekeire, holott már régen ki kellett volna nevelni a csapatnál egy olyan menedzsert, aki a megfelelő liszenszekkel a zsebében tisztességes gazdálkodást tudna folytatni. De nem nevelődött ki...

Artnert nem csípték. Se Tóth, se Kóbor, se Illés. Az első adandó alkalmat kihasználták, amikor a többségi tulajdonosnak más irányú elfoglaltsága akad, és berontottak a városházára félretetetni az érdekeikre fittyet hányó vezetőedzőt.

Tudom, mi jön most, mert ismerem őket, mint a tenyeremet. Ha nincs valaki, aki az önkormányzatnál gátat szab az érdek-érvényesítésüknek, akkor sötét idők jönnek a focira Szombathelyen. Igen, van ennél lejjebb is. Ha képesek voltak több tízmilliós adóhiányt abban a városban felhalmozni, amelyik az üzlettársuk, akkor bizony itt minden elképzelhető. Azt hiszem, jelenleg egyedül Molnár Miklós az, aki fékezni tudja a gátlástalanságot...

S a végére: évek óta bombáznak befolyásos országos politikusokat, hogy győzzék meg a szombathelyi önkormányzat vezetőit, náluk lenne jobb helyen a csapat többségi tulajdoni hányada. Aki így gondolja, nézze csak meg, mit neveznek akadémiának Szombathelyen! Mert azt rájuk bíztuk...

Ez a fotó tavaly készült az öltözőben. Azt hiszem, a legkevesebb az lett volna, ha polgármester úr személyesen köszöni meg Artnernak az elmúlt pár év munkáját, nem pedig hivatali dolgozókkal végeztetik el a menesztését. Mert akkor ugye jó érzés volt bemenni az öltözőbe?